A síelés világszerte népszerű téli sport, mind az adrenalint keresők, mind azok számára, akik kikapcsolódni szeretnének egy hegyvidéki környezetben, friss levegőn, távol a városok szennyétől és zajától. A sízést minden korosztálynak ajánlják, hiszen számos előnnyel jár: kiváló kardióedzés, segíti a fogyást, hiszen óránként 300-1000 kalóriát égethetünk el a sízés intenzitásától függően; ugyanakkor edzi a fő izomcsoportokat, mivel az egész testünket megmozgatja.
Az emberiség egyik legősibb közlekedésgyorsító eszköze a síléc: a Belső-Ázsia ma Kínához tartó területén, Hszincsiang tartományban 10-30 ezer éves barlangrajzokat találtak, amelyek síző vadászokat ábrázoltak, és az első komplett sífelszerelés i. e. 3300-ból maradt fenn, amelyet a svédországi Kalvträsknál találtak meg 1924-ben. Írásban először Prokopiosz, egy kora középkori bizánci történetíró 552-ben írt munkájában említette meg az északi népek sízését.
Turisztikai jellegű szórakozás nemzetközi szinten akkor vált a sízésből, amikor 1864-ben egy leleményes hoteltulajdonos a svájci St. Moritzban rávette az angol vendégeket, hogy töltsék ott a karácsonyt, és megismertette őket a síeléssel. A következő téltől a svájci üdülő összes szállodája tele volt. Az 1878-as Párizsi Világkiállításon a norvég pavilonban síléceket állítottak ki, amelyeket meg is lehetett vásárolni – ez újabb lökést adott a síelés globális elterjedésének.
Erdélyben az egyik legelső síelő Hangay Oktáv (1850–1916) volt, aki 1890 telén kezdett síelni a Kolozsvár környéki dombokon. Ő alapította az első erdélyi síklubot is. Európában az első síklubot egyébként Norvégiában, Oslóban 1877-ben alapították. 1890–93 között még három alakult az Alpokban, a Hangay Oktáv által Kolozsváron alapított „Ski-klub” az ötödik volt Európában – írja az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE), amelynek egyébként Hangay az alapítói közé tartozott, és akinek emléke előtt a Hangay Oktáv Családi Síversennyel tisztelegnek.
Erdélyben manapság talán a legnépszerűbb síközpontok Brassó megyében találhatók. Brassópojánán, Brassótól 14 kilométerre van Románia egyik leglátogatottabb síközpontja, ahová nemcsak az országból, de külföldről is rengetegen érkeznek a téli szezonban. Brassópojánán 22 kilométernyi pálya várja őket, különböző nehézségi fokozatokkal, többféle, zárt, nyitott, székes, kabinos stb. felvonóval. Itt van az egyik leghosszabb romániai sípálya is, a Vörös út, amely 4.7 km hosszú, ám eléggé enyhe lejtésű, ezért kezdők számára is ideális. Ugyancsak Brassó megyében maradva Predealon 7 kilométernyi pálya várja a sízőket, a leghíresebb közülük a Clabucet pálya, a maga 2100 méterével, itt a közepes nehézségű terepre merészkedőket várják, de van kezdőknek, haladóknak való pálya is, és külön figyelmet fordítanak a gyerekekre, akik most tanulnak sízni, számukra is kialakítottak egy tanulópályát.
Szeben megyében található a Románia-szerte híres Paltinis, ahol 1442 méteres magasságban vár Románia legrégebbi hegyi síközpontja. Az Oncesti nevű pálya közepes nehézségű, több mint egy kilométer hosszú; van felvonó is. Ugyanitt Paltinisen működik egy modern sí- és hódeszkaközpont is, amelynek összesen 3.5 km-nyi pályája van, különböző nehézségi fokozatokkal. A komplexumhoz tartozik egy játszópark, valamint egy sízőiskola is, ahol a kezdőket oktatják egy külön pályán.
A Hunyad megyei Strázsán 1445 méter magasan 26 kilométernyi síparadicsom vár. 12 pálya van kialakítva, ebből négyet használhatnak a kezdők, hatot a közepes felkészültségű sízők, és kettőt a profik. Számtalan felvonó és felszerelés áll a sízők rendlekezésére, éjszakai sízésre is van lehetőség. A 8100 méter hosszú Strázsa pálya az egyik leghosszabb sípálya Romániában.
Ugyancsak rendkívül népszerű célpont, és a székelyföldi pályák közül talán a legnépszerűbbek a Madarasi Hargita sípályái. 1675 méter magasan találhatók, hat különböző nehézségi fokozatú pálya áll a sport szerelmeseinek rendelkezésére. A síközpont felvonóval is rendelkezik, és a környéken csendes környezetben lehet eltölteni néhány napot a téli erdők és hegyek friss levegőjét kiélvezve.
Maros megyében is van lehetőség sízésre a téli szezonban. A Medve-tóról és a kiterjedt wellness- és gyógyfürdőszolgáltatásairól híres Szovátán sípályák is vannak. A rendkívül jó turisztikai kínálattal és infrastruktúrával rendelkező üdülővárosban a sízés szerelmeseinek egy viszonylag meredek, egy kilométer hosszú nagy pálya áll rendelkezésre, de van a kezdők részére egy 300 méteres is. A tetőn kölcsönző is működik, úgyhogy ha valakinek nincs sját felszerelése, ott lehetősége van sílécet, bakancsot, botot és szemüveget bérelni. A kisebbik sípálya mellett két szánkópályán örülhetnek a kisgyerekesek a hónak. A szovátai sípálya kiváló választás elsősorban azoknak, akik a közelben szállnak meg, és össze akarják kötni a téli sportok űzését egy kis jól megérdemelt welnessel és pihenéssel.
